HTML

Friss topikok


A szénhidrátok helye a cukorbetegek diétájában

2013.11.28. 13:47 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

A cukorbetegség kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás és a gyógyszeres kezelés.  Köztudott, hogy a cukorbetegek kezelése nem valósítható meg az étrend megfelelő módosítása nélkül. Ez vonatkozik mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszre. A számukra megfelelően összeállított étrend magában foglalja a makro- és mikro tápanyagok, élelmi rostok, élvezeti szerek, cukorpótló- és helyettesítő szerek alkalmazásával kapcsolatos irányelveket.

 A cukorbetegnek ajánlott étrend célja

Az étrendi kezelés célja a vércukorszint optimális értékhez legközelebb eső tartományban tartása. Ennek érdekében kerülni kell a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket, valamint naponta többször, meghatározott szénhidráttartalmú ételt ajánlott fogyasztani. Ezáltal nemcsak a vércukor-ingadozás kerülhető el, hanem a betegség korai és késői szövődményeinek kialakulása is megelőzhető, illetve késleltethető. Az üdvözítő cukorbeteg diétáról az elmúlt évtizedben ellentétes nézetek alakultak ki, napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozási ajánlásoknak megfelelően a makro tápanyagok összetétele a következő: 15% fehérje, 30% zsír, 55% szénhidrát. Vagyis a napi energia-bevitel több mint felét szénhidrátokból célszerű fedezni.

 Ehet-e tésztát a cukorbeteg?

A szénhidrát alapvető, nélkülözhetetlen tápanyag. A cukorbeteg étrendjének legkörültekintőbben mérlegelendő alkotórészei, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagok. Két fő csoportba sorolhatók, az egyik csoportjukat az egyszerű szénhidrátok, a cukrok alkotják. az ilyen úgynevezett natív cukrot tartalmazó táplálékok fogyasztása nem célszerű, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de értékes tápanyagtartalmuk nincs, vagy nem sok. Az étrendben a természetes formájukban előforduló tejcukor, gyümölcscukor és répacukor kaphatnak helyet. A szénhidrátok másik csoportja az összetett szénhidrátok, ennek alapvető csoportja a keményítő. Keményítő a búzalisztben, így kenyerekben, péksüteményekben, tésztafélékben, továbbá burgonyában, rizsben, szójában, hüvelyesekben és kisebb mértékben a főzelékfélékben található.

 Az összetett szénhidrátok lebontásához több időre, energiára van szüksége a szervezetnek, így azok lassan, kiegyensúlyozottan emelik a vércukorszintet.

Az utóbbi években sok tanulmány vizsgálta a glikémiás index és a rostok szerepét a cukorbetegség kezelésében. Mindegyik bebizonyította, hogy mind a túl magas, mind a túl alacsony vércukorszint elkerülhető a megfelelő glikémiás indexű és szénhidráttartalmú étrenddel, sőt még a koleszterinszintet is javítja.

Számos magyaros étel esetében elvégezték a glikémiás index vizsgálatát, melyben az egyes ételek vércukoremelő hatását a zsemle vércukoremelő képességéhez viszonyították. A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy a hazai konyha legtöbb ételének glikémiás indexe 10­–40%-kal kedvezőbb, mint a fehér kenyéré vagy a zsemléé, legyen szó akár rántott húsról, akár tésztaételekről. Ennek értelmében a cukorbetegek is élvezhetik a hazai konyha ételeit, néhány szabályt és elvet betartva.

A lényeg, hogy mértékletesen és változatosan elkészítve, könnyű és szénhidrátszegény feltétekkel legyen elkészítve.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás szénhidrát egészséges életmód praktikus tanácsok

A tészta helye az egészségügyi diétákban

2013.11.13. 08:37 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 

A tésztában szinte minden megtalálható, amire a szervezetüknek szüksége van. Nagy arányban tartalmaz szénhidrátokat, így tökéletes energiaforrás. Emellett vitaminokat és ásványi anyagokat is szolgáltat, valamint jól kombinálható más értékes tápanyagokat tartalmazó élelmiszerekkel pl. hallal, tejtermékekkel, tenger gyümölcseivel. A táplálkozási piramis egyik alaptétele, hogy főként a teljes őrlésű gabonafélék, és a belőlük készült tészták képezzék az alapját a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásnak. Azonban a táplálkozással összefüggő betegségekben szenvedőknél nagyobb figyelmet igényel az étrend összeállítása.

Napjainkban a fejlett országok halálozásának több mint a felét a szív-ér rendszeri betegségek alkotják. A népbetegségnek tekinthető érelmeszesedés kialakulása szoros összefüggésben van a magas koleszterinszinttel. Koleszterin csak az állati eredetű termékekben található, legtöbbet a belsőségek, tojássárgája, a vaj és a csirke bőre tartalmaz. Az egészséges táplálkozásban javasolt koleszterin-bevitel 300 mg/nap. A tojásos tészták csomagolásán feltüntetett tojásszám az egy kiló liszthez adott tojások számát jelenti, a négytojásos tészták szárazon mérve 100 grammonként 65 mg koleszterint tartalmaznak. Ennek tudatában, a feltétre odafigyelve, a szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedőknek sem kell mellőzni a tészta nyújtotta örömöket.  Annál is inkább, mert a tojásban a C-vitamin kivételével minden, az emberi szervezet számára szükséges tápanyag megtalálható. A tojásos tészták nagyobb mennyiségben tartalmaznak teljes értékű fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat is. Magas rosttartalmuknak köszönhetően pedig telítettségérzetet keltenek és csökkentik az étvágyat, így a fogyásban is segíthetnek.

A cukorbetegségben szenvedők esetében is alapvető szempont a táplálkozás. Az alkalmazott vércukorcsökkentő kezeléshez igazítva a szénhidrátok napi bevitelét úgy kell elosztani, hogy a lehető legkisebb vércukorszint-ingadozást eredményezze, hiszen csak így kerülhető el a szövődmények kifejlődése. Ajánlott étrendjük összetételét tekintve az egészséges táplálkozáshoz hasonlóan szénhidrátalapú (55–58%).  A natív, egyszerű cukrot tartalmazó ételek fogyasztása nem ajánlott, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de a cukorbetegek bátran fogyaszthatnak száraztésztát azok tényleges szénhidráttartalmának figyelembevételével.  A száraztészták közül a durum búzából készültek fogyasztása előnyösebb, ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexük.

A székrekedés napjainkban igen elterjedt probléma, gyakorisága miatt népbetegségnek tekinthető. Elsődlegesen az életminőséget rontja, kellemetlen tünetekkel jár, de komolyabb problémákat is okozhat. Kialakulásában sok tényező játszik szerepet, leggyakrabban a rendszertelen életmód, a mozgáshiány, a rendszertelen étkezés, a rostszegény étrend és a nem megfelelő folyadékbevitel áll a háttérben. Kezelésének egyik leglényegesebb tényezője a megfelelő élelmirost-bevitel.

75 gramm nyerstészta 2,5 gramm rostot tartalmaz, mely a napi rostszükséglet 10%-a, ugyanakkor a durumtésztáknál előfordul 6–8 gramm rostot tartalmazó is.

Egészséges feltéttel a tészták fogyasztása is beilleszthetők a cukorbetegek, a magas koleszterinszinttel küzdők, a székrekedésben szenvedők – és a legtöbb beteg – étrendjébe. Annak, hogy a tészta köretként, főételként vagy salátaként van-e elkészítve, csak a szakács fantáziája szab határt.

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás tészta érdekességek szénhidrát praktikus tanácsok

süti beállítások módosítása