Tésztavilág

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

A cukorbetegség kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás és a gyógyszeres kezelés.  Köztudott, hogy a cukorbetegek kezelése nem valósítható meg az étrend megfelelő módosítása nélkül. Ez vonatkozik mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszre. A számukra megfelelően összeállított étrend magában foglalja a makro- és mikro tápanyagok, élelmi rostok, élvezeti szerek, cukorpótló- és helyettesítő szerek alkalmazásával kapcsolatos irányelveket.

 A cukorbetegnek ajánlott étrend célja

Az étrendi kezelés célja a vércukorszint optimális értékhez legközelebb eső tartományban tartása. Ennek érdekében kerülni kell a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket, valamint naponta többször, meghatározott szénhidráttartalmú ételt ajánlott fogyasztani. Ezáltal nemcsak a vércukor-ingadozás kerülhető el, hanem a betegség korai és késői szövődményeinek kialakulása is megelőzhető, illetve késleltethető. Az üdvözítő cukorbeteg diétáról az elmúlt évtizedben ellentétes nézetek alakultak ki, napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozási ajánlásoknak megfelelően a makro tápanyagok összetétele a következő: 15% fehérje, 30% zsír, 55% szénhidrát. Vagyis a napi energia-bevitel több mint felét szénhidrátokból célszerű fedezni.

 Ehet-e tésztát a cukorbeteg?

A szénhidrát alapvető, nélkülözhetetlen tápanyag. A cukorbeteg étrendjének legkörültekintőbben mérlegelendő alkotórészei, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagok. Két fő csoportba sorolhatók, az egyik csoportjukat az egyszerű szénhidrátok, a cukrok alkotják. az ilyen úgynevezett natív cukrot tartalmazó táplálékok fogyasztása nem célszerű, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de értékes tápanyagtartalmuk nincs, vagy nem sok. Az étrendben a természetes formájukban előforduló tejcukor, gyümölcscukor és répacukor kaphatnak helyet. A szénhidrátok másik csoportja az összetett szénhidrátok, ennek alapvető csoportja a keményítő. Keményítő a búzalisztben, így kenyerekben, péksüteményekben, tésztafélékben, továbbá burgonyában, rizsben, szójában, hüvelyesekben és kisebb mértékben a főzelékfélékben található.

 Az összetett szénhidrátok lebontásához több időre, energiára van szüksége a szervezetnek, így azok lassan, kiegyensúlyozottan emelik a vércukorszintet.

Az utóbbi években sok tanulmány vizsgálta a glikémiás index és a rostok szerepét a cukorbetegség kezelésében. Mindegyik bebizonyította, hogy mind a túl magas, mind a túl alacsony vércukorszint elkerülhető a megfelelő glikémiás indexű és szénhidráttartalmú étrenddel, sőt még a koleszterinszintet is javítja.

Számos magyaros étel esetében elvégezték a glikémiás index vizsgálatát, melyben az egyes ételek vércukoremelő hatását a zsemle vércukoremelő képességéhez viszonyították. A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy a hazai konyha legtöbb ételének glikémiás indexe 10­–40%-kal kedvezőbb, mint a fehér kenyéré vagy a zsemléé, legyen szó akár rántott húsról, akár tésztaételekről. Ennek értelmében a cukorbetegek is élvezhetik a hazai konyha ételeit, néhány szabályt és elvet betartva.

A lényeg, hogy mértékletesen és változatosan elkészítve, könnyű és szénhidrátszegény feltétekkel legyen elkészítve.

Kiss Anna és Vági Zsolt dietetikusok

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 Elérkezett a tavasz és a nyárra sem kell már sokáig várni. Ilyenkor vesszük észre, hogy a nadrág szorít, a bikini szűk és a felső is feszül − sokan gondolják ilyen pillanatokban, hogy egy azonnali, gyors fogyást eredményező hatékony diétára van szükségem! Nem biztos azonban, hogy a gyors és látszólag lemondás nélküli testtömegcsökkentést ígérő diéták követése a legjobb megoldás.

Az ún. villámdiéták kipróbálása több szempontból sem ajánlott. Hiába ígérnek gyors fogyást, a diéta során fogyasztható élelmiszerek választéka általában erősen korlátozott, így minden esetben lemondást igényelnek. A minimális energiabevitelt állandó éhségérzet kíséri, ami nagymértékben hozzájárul a koplalással kínkeservesen leadott kilók gyors visszajöttéhez, amennyiben a diéta előtti megszokott étrend kerül újra bevezetésre. Ez az ördögi kör nevezhető jojó-effektusnak. Az egészséges táplálkozás jegyében történő fogyás a testtömegcsökkentés mellett az életmódváltásra, és az ideális táplálkozási szokások kialakítására is nagy hangsúlyt fektet az elért eredmény megtartásának érdekében.

A kíméletes, ám eredményes fogyás titka a megfelelő nyersanyag-válogatás. Olyan élelmiszereket érdemes választani, amelyek hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, ízletesek, nagy telítő értékkel rendelkeznek, és ezáltal kellemes közérzetet biztosítanak. Egyik élelmiszer sem szerepel tiltólistán, így magában foglalja az egyik legfontosabb szabályt a fogyókúra során: nincsenek tiltott ételek csak kerülendő mennyiségek!

Mozgás, mozgás, mozgás
A testtömegcsökkenés akkor indul el, ha az energialeadás meghaladja az energiafelvételt. A táplálkozás mellett az egészséges és kiegyensúlyozott fogyás alapja nem más, mint a rendszeres mozgás. Hetente legalább három alkalommal 30–60 perces közepes intenzitású edzés ajánlott, mely során elsősorban a zsírszövetből és nem az izomszövetből történik a fogyás, továbbá az energialeadás nem csak a mozgás alatt történik, hanem a mozgás után is hosszan folytatódik.

A fogyókúra jeligéje a kitartás
Bárkivel előfordul, hogy enged egy torta csábításának, ami nem tragédia. Az elfogyasztott fölös energiát könnyen lehet egy energiaszegényebb vacsora, vagy egy plusz kör futás beiktatásával kompenzálni. Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz. Az elhamarkodott kijelentések, mint „nem eszem több csokoládét” vagy „ezentúl csak ásványvizet iszom” nem biztos, hogy betarthatók, megszegésük lelkiismeret-furdaláshoz és kudarcélményhez vezet. Reális célok felállítására kell törekedni, mint pl „naponta legfeljebb egy kocka csokit eszem” vagy „csak minden harmadik nap eszem egy kis szelet süteményt”. Sokszor előfordul, hogy a megszokás, és nem az éhség vezet evéshez. Ezen hízlaló szokások közé tartozik a TV-nézés közbeni evés, nassolás, a stressz- és az unalomevés és a rossz beidegződések (mindent meg kell enni a tányérról stb.)

Fogyókúrás tévhitek
A táplálkozási piramis alapjait a folyadékok, zöldségek és gyümölcsök mellett a komplex szénhidrátokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag gabonák és belőlük készült élelmiszerek képezik. Bármilyen diéta során ajánlott előnyben részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből és durumlisztből készült tésztafélék, kenyerek, barna rizs és cereáliák fogyasztását. Lehetőség szerint naponta szerepeljenek az étrendben. A magyar táplálkozási szokások jellemzője, hogy a tészta valamilyen formában minden étkezésben helyet kaphat. Népszerűsége igen nagy, ezért fontos, hogy milyen egyéb nyersanyagokat használunk fel készítéséhez. Az a téves nézet terjedt el, miszerint a tészta hizlal nagy szénhidráttartalma miatt, ez azonban önmagában nem igaz, hiszen az adagnagyságok, a fogyasztási gyakoriság, a feltétek fajtája és főként a nap során elfogyasztott többi étel adják a teljes energia- és szénhidrátbevitelt. A tésztás ételeknek azonban számos előnyük van a fogyókúrában, azontúl, hogy elkészítésük könnyű és nem időigényes. Az az étrend, mely viszonylag gazdag szénhidrátban, megkönnyíti a fogyókúra betartását, mert a glikogénraktárak nem ürülnek ki, a vércukorszint nem alacsony, így nem fokozódik az étvágy. Kutatások bizonyítják, hogy egy komplex szénhidráttartalmú és megfelelő esszenciális zsírsavösszetételű étrend preventív hatású a szívkoszorúér-betegségek kialakulásával szemben is. Ép anyagcsere mellett a szénhidrátok fogyasztása rövid- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az emlékezőképességre és a szubjektív teljesítőképességre. Rövidtávon ez az effektus főként az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása során kifejezett. Nem utolsó sorban a jó hangulat is egy hosszantartó szénhidrátban gazdag étrendnek köszönhető.