HTML

Friss topikok


A szénhidrátok helye a cukorbetegek diétájában

2013.11.28. 13:47 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

A cukorbetegség kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás és a gyógyszeres kezelés.  Köztudott, hogy a cukorbetegek kezelése nem valósítható meg az étrend megfelelő módosítása nélkül. Ez vonatkozik mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszre. A számukra megfelelően összeállított étrend magában foglalja a makro- és mikro tápanyagok, élelmi rostok, élvezeti szerek, cukorpótló- és helyettesítő szerek alkalmazásával kapcsolatos irányelveket.

 A cukorbetegnek ajánlott étrend célja

Az étrendi kezelés célja a vércukorszint optimális értékhez legközelebb eső tartományban tartása. Ennek érdekében kerülni kell a gyors vércukor emelkedést okozó ételeket, valamint naponta többször, meghatározott szénhidráttartalmú ételt ajánlott fogyasztani. Ezáltal nemcsak a vércukor-ingadozás kerülhető el, hanem a betegség korai és késői szövődményeinek kialakulása is megelőzhető, illetve késleltethető. Az üdvözítő cukorbeteg diétáról az elmúlt évtizedben ellentétes nézetek alakultak ki, napjainkban a korszerű, egészséges táplálkozási ajánlásoknak megfelelően a makro tápanyagok összetétele a következő: 15% fehérje, 30% zsír, 55% szénhidrát. Vagyis a napi energia-bevitel több mint felét szénhidrátokból célszerű fedezni.

 Ehet-e tésztát a cukorbeteg?

A szénhidrát alapvető, nélkülözhetetlen tápanyag. A cukorbeteg étrendjének legkörültekintőbben mérlegelendő alkotórészei, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagok. Két fő csoportba sorolhatók, az egyik csoportjukat az egyszerű szénhidrátok, a cukrok alkotják. az ilyen úgynevezett natív cukrot tartalmazó táplálékok fogyasztása nem célszerű, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de értékes tápanyagtartalmuk nincs, vagy nem sok. Az étrendben a természetes formájukban előforduló tejcukor, gyümölcscukor és répacukor kaphatnak helyet. A szénhidrátok másik csoportja az összetett szénhidrátok, ennek alapvető csoportja a keményítő. Keményítő a búzalisztben, így kenyerekben, péksüteményekben, tésztafélékben, továbbá burgonyában, rizsben, szójában, hüvelyesekben és kisebb mértékben a főzelékfélékben található.

 Az összetett szénhidrátok lebontásához több időre, energiára van szüksége a szervezetnek, így azok lassan, kiegyensúlyozottan emelik a vércukorszintet.

Az utóbbi években sok tanulmány vizsgálta a glikémiás index és a rostok szerepét a cukorbetegség kezelésében. Mindegyik bebizonyította, hogy mind a túl magas, mind a túl alacsony vércukorszint elkerülhető a megfelelő glikémiás indexű és szénhidráttartalmú étrenddel, sőt még a koleszterinszintet is javítja.

Számos magyaros étel esetében elvégezték a glikémiás index vizsgálatát, melyben az egyes ételek vércukoremelő hatását a zsemle vércukoremelő képességéhez viszonyították. A vizsgálat eredménye alapján elmondható, hogy a hazai konyha legtöbb ételének glikémiás indexe 10­–40%-kal kedvezőbb, mint a fehér kenyéré vagy a zsemléé, legyen szó akár rántott húsról, akár tésztaételekről. Ennek értelmében a cukorbetegek is élvezhetik a hazai konyha ételeit, néhány szabályt és elvet betartva.

A lényeg, hogy mértékletesen és változatosan elkészítve, könnyű és szénhidrátszegény feltétekkel legyen elkészítve.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás szénhidrát egészséges életmód praktikus tanácsok

A tészta helye az egészségügyi diétákban

2013.11.13. 08:37 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 

A tésztában szinte minden megtalálható, amire a szervezetüknek szüksége van. Nagy arányban tartalmaz szénhidrátokat, így tökéletes energiaforrás. Emellett vitaminokat és ásványi anyagokat is szolgáltat, valamint jól kombinálható más értékes tápanyagokat tartalmazó élelmiszerekkel pl. hallal, tejtermékekkel, tenger gyümölcseivel. A táplálkozási piramis egyik alaptétele, hogy főként a teljes őrlésű gabonafélék, és a belőlük készült tészták képezzék az alapját a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásnak. Azonban a táplálkozással összefüggő betegségekben szenvedőknél nagyobb figyelmet igényel az étrend összeállítása.

Napjainkban a fejlett országok halálozásának több mint a felét a szív-ér rendszeri betegségek alkotják. A népbetegségnek tekinthető érelmeszesedés kialakulása szoros összefüggésben van a magas koleszterinszinttel. Koleszterin csak az állati eredetű termékekben található, legtöbbet a belsőségek, tojássárgája, a vaj és a csirke bőre tartalmaz. Az egészséges táplálkozásban javasolt koleszterin-bevitel 300 mg/nap. A tojásos tészták csomagolásán feltüntetett tojásszám az egy kiló liszthez adott tojások számát jelenti, a négytojásos tészták szárazon mérve 100 grammonként 65 mg koleszterint tartalmaznak. Ennek tudatában, a feltétre odafigyelve, a szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedőknek sem kell mellőzni a tészta nyújtotta örömöket.  Annál is inkább, mert a tojásban a C-vitamin kivételével minden, az emberi szervezet számára szükséges tápanyag megtalálható. A tojásos tészták nagyobb mennyiségben tartalmaznak teljes értékű fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat is. Magas rosttartalmuknak köszönhetően pedig telítettségérzetet keltenek és csökkentik az étvágyat, így a fogyásban is segíthetnek.

A cukorbetegségben szenvedők esetében is alapvető szempont a táplálkozás. Az alkalmazott vércukorcsökkentő kezeléshez igazítva a szénhidrátok napi bevitelét úgy kell elosztani, hogy a lehető legkisebb vércukorszint-ingadozást eredményezze, hiszen csak így kerülhető el a szövődmények kifejlődése. Ajánlott étrendjük összetételét tekintve az egészséges táplálkozáshoz hasonlóan szénhidrátalapú (55–58%).  A natív, egyszerű cukrot tartalmazó ételek fogyasztása nem ajánlott, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de a cukorbetegek bátran fogyaszthatnak száraztésztát azok tényleges szénhidráttartalmának figyelembevételével.  A száraztészták közül a durum búzából készültek fogyasztása előnyösebb, ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexük.

A székrekedés napjainkban igen elterjedt probléma, gyakorisága miatt népbetegségnek tekinthető. Elsődlegesen az életminőséget rontja, kellemetlen tünetekkel jár, de komolyabb problémákat is okozhat. Kialakulásában sok tényező játszik szerepet, leggyakrabban a rendszertelen életmód, a mozgáshiány, a rendszertelen étkezés, a rostszegény étrend és a nem megfelelő folyadékbevitel áll a háttérben. Kezelésének egyik leglényegesebb tényezője a megfelelő élelmirost-bevitel.

75 gramm nyerstészta 2,5 gramm rostot tartalmaz, mely a napi rostszükséglet 10%-a, ugyanakkor a durumtésztáknál előfordul 6–8 gramm rostot tartalmazó is.

Egészséges feltéttel a tészták fogyasztása is beilleszthetők a cukorbetegek, a magas koleszterinszinttel küzdők, a székrekedésben szenvedők – és a legtöbb beteg – étrendjébe. Annak, hogy a tészta köretként, főételként vagy salátaként van-e elkészítve, csak a szakács fantáziája szab határt.

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás tészta érdekességek szénhidrát praktikus tanácsok

Divatos diéták vagy egészséges táplálkozás?

2013.05.30. 17:04 :: tesztavilag

Kiss Anna és Vági Zsolt dietetikusok

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 Elérkezett a tavasz és a nyárra sem kell már sokáig várni. Ilyenkor vesszük észre, hogy a nadrág szorít, a bikini szűk és a felső is feszül − sokan gondolják ilyen pillanatokban, hogy egy azonnali, gyors fogyást eredményező hatékony diétára van szükségem! Nem biztos azonban, hogy a gyors és látszólag lemondás nélküli testtömegcsökkentést ígérő diéták követése a legjobb megoldás.

Az ún. villámdiéták kipróbálása több szempontból sem ajánlott. Hiába ígérnek gyors fogyást, a diéta során fogyasztható élelmiszerek választéka általában erősen korlátozott, így minden esetben lemondást igényelnek. A minimális energiabevitelt állandó éhségérzet kíséri, ami nagymértékben hozzájárul a koplalással kínkeservesen leadott kilók gyors visszajöttéhez, amennyiben a diéta előtti megszokott étrend kerül újra bevezetésre. Ez az ördögi kör nevezhető jojó-effektusnak. Az egészséges táplálkozás jegyében történő fogyás a testtömegcsökkentés mellett az életmódváltásra, és az ideális táplálkozási szokások kialakítására is nagy hangsúlyt fektet az elért eredmény megtartásának érdekében.

A kíméletes, ám eredményes fogyás titka a megfelelő nyersanyag-válogatás. Olyan élelmiszereket érdemes választani, amelyek hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, ízletesek, nagy telítő értékkel rendelkeznek, és ezáltal kellemes közérzetet biztosítanak. Egyik élelmiszer sem szerepel tiltólistán, így magában foglalja az egyik legfontosabb szabályt a fogyókúra során: nincsenek tiltott ételek csak kerülendő mennyiségek!

Mozgás, mozgás, mozgás
A testtömegcsökkenés akkor indul el, ha az energialeadás meghaladja az energiafelvételt. A táplálkozás mellett az egészséges és kiegyensúlyozott fogyás alapja nem más, mint a rendszeres mozgás. Hetente legalább három alkalommal 30–60 perces közepes intenzitású edzés ajánlott, mely során elsősorban a zsírszövetből és nem az izomszövetből történik a fogyás, továbbá az energialeadás nem csak a mozgás alatt történik, hanem a mozgás után is hosszan folytatódik.

A fogyókúra jeligéje a kitartás
Bárkivel előfordul, hogy enged egy torta csábításának, ami nem tragédia. Az elfogyasztott fölös energiát könnyen lehet egy energiaszegényebb vacsora, vagy egy plusz kör futás beiktatásával kompenzálni. Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz. Az elhamarkodott kijelentések, mint „nem eszem több csokoládét” vagy „ezentúl csak ásványvizet iszom” nem biztos, hogy betarthatók, megszegésük lelkiismeret-furdaláshoz és kudarcélményhez vezet. Reális célok felállítására kell törekedni, mint pl „naponta legfeljebb egy kocka csokit eszem” vagy „csak minden harmadik nap eszem egy kis szelet süteményt”. Sokszor előfordul, hogy a megszokás, és nem az éhség vezet evéshez. Ezen hízlaló szokások közé tartozik a TV-nézés közbeni evés, nassolás, a stressz- és az unalomevés és a rossz beidegződések (mindent meg kell enni a tányérról stb.)

Fogyókúrás tévhitek
A táplálkozási piramis alapjait a folyadékok, zöldségek és gyümölcsök mellett a komplex szénhidrátokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag gabonák és belőlük készült élelmiszerek képezik. Bármilyen diéta során ajánlott előnyben részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből és durumlisztből készült tésztafélék, kenyerek, barna rizs és cereáliák fogyasztását. Lehetőség szerint naponta szerepeljenek az étrendben. A magyar táplálkozási szokások jellemzője, hogy a tészta valamilyen formában minden étkezésben helyet kaphat. Népszerűsége igen nagy, ezért fontos, hogy milyen egyéb nyersanyagokat használunk fel készítéséhez. Az a téves nézet terjedt el, miszerint a tészta hizlal nagy szénhidráttartalma miatt, ez azonban önmagában nem igaz, hiszen az adagnagyságok, a fogyasztási gyakoriság, a feltétek fajtája és főként a nap során elfogyasztott többi étel adják a teljes energia- és szénhidrátbevitelt. A tésztás ételeknek azonban számos előnyük van a fogyókúrában, azontúl, hogy elkészítésük könnyű és nem időigényes. Az az étrend, mely viszonylag gazdag szénhidrátban, megkönnyíti a fogyókúra betartását, mert a glikogénraktárak nem ürülnek ki, a vércukorszint nem alacsony, így nem fokozódik az étvágy. Kutatások bizonyítják, hogy egy komplex szénhidráttartalmú és megfelelő esszenciális zsírsavösszetételű étrend preventív hatású a szívkoszorúér-betegségek kialakulásával szemben is. Ép anyagcsere mellett a szénhidrátok fogyasztása rövid- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az emlékezőképességre és a szubjektív teljesítőképességre. Rövidtávon ez az effektus főként az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása során kifejezett. Nem utolsó sorban a jó hangulat is egy hosszantartó szénhidrátban gazdag étrendnek köszönhető.

Szólj hozzá!

Címkék: diéta érdekességek egészséges életmód praktikus tanácsok

Sport & szénhidrátok

2013.04.19. 09:39 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő, Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

Sokan gondolják azt, hogy aki mozog, netán komolyabban sportol, az bármit megehet. Főként számukra rossz hír, hogy ez az állítás a modern táplálkozástudomány eredményei mellett nem állja meg a helyét. Noha a hobbi szinten űzött sportolás nem feltétlenül jelent kimagasló fizikai megterhelést a szervezet számára, mégis érdemes a táplálkozást a legjobb teljesítmény szolgálatába állítani.

Étkezés a szabadidő-sportolás jegyében

A szervezet energiaszükséglete korcsoportonként, nemenként, fizikai aktivitás fajtájától függően széles határok között változnak. A tápanyagokban lévő energia átalakítása, és raktározása személyenként eltérő, különböző hatásfokú.

Legfontosabb és legolcsóbb energiaforrásaink a szénhidrátok, annak ellenére, hogy szervezetünk energiatartalékainak kis hányada raktározódik szénhidrát formájában. Az izomban és a májban könnyen mobilizálható szénhidrátraktárak körülbelül 150 g szénhidrátot tárolnak. Naponta minimálisan 300 g szénhidrátot szükséges felvenni ahhoz, hogy ezek a raktárak feltöltődjenek. Ez azt jelenti, hogy testtömeg-kilogrammonként akár 10–12 g szénhidrátra is szüksége lehet az aktív személyeknek, étrendjük kétharmadát szénhidrátnak kell kitennie, ugyanakkor maximum 10%-a származhat hozzáadott cukrokból. A nagy komplex szénhidrátbevitel előnye, hogy javítja a bélperisztaltikát, az optimális tartományon belül alacsony vércukor- és inzulinszintet eredményez.

Estafet-Running.jpeg

Kép forrása

 

A sportolóknak szüksége van a szénhidrátokra

 Szénhidrátok jelentősége a sportban

•        Könnyen mozgósítható energiahordozó

•        Az edzések/verseny ideje alatt belőlük fedezhető az energiaszükséglet, így egyenletes       teljesítményt képes nyújtani a sportoló

•        A mozgás hatására bizonyos ásványi anyagok szükséglete megemelkedik a szervezetben, pl. a magnéziumé és krómé melyek fő forrásai a gabonafélék

•        A sportolók étrendjében nagy hangsúlyt kap a szénhidrátok minősége: a viszonylag          lassan felszívódó típusoké a főszerep.

 

A fentiek tudatában kijelenthető, hogy a szabadidő-, és profi sportolók nélkülözhetetlen étele a tészta, hiszen minden kritériumnak eleget tesz. A tészta olcsó, gyorsan és hihetetlenül változatosan elkészíthető, könnyen emészthető és nem lehet megunni. Ugyanakkor az aktív szervezet igényeinek teljesen megfelel, különösen hozzá illő feltéttel. A mozgás szerelmesei azért is nagyon kedvelik a tésztaételeket, mert akár az edzés vagy verseny előtt egy-két órával is fogyasztható, nem telíti el nagyon a gyomrot, így nem akadályoz a mozgásban, ugyanakkor a szervezetet hosszú órákra feltölti energiával, azaz szénhidráttal. Nem csak közvetlenül az aktivitás előtt fontos, hiszen minden egyes edzés után kimerülnek a szénhidrátraktárak, amiket fel kell tölteni a következő edzésig vagy a versenyig. Edzések utáni, illetve két edzés közötti egy-egy adag tésztaétel kifejezetten előnyös erre a célra. Ennek titka abban rejlik, hogy a tésztának nagy a keményítőtartalma, ami a felszívódás szempontjából előnyös, de mégsem annyira gyors a lebontása, mint pl. a cukroknak. Egy átlagos sportolónak naponta több mint 300 g szénhidrátra van szüksége. Egy adag tésztaétel ennek az egyharmadát fedezi a legjobb felszívódás mellett, továbbá a tésztában lévő tojás miatt jó biológiai értékkel rendelkező fehérjékhez is juttatja a szervezetet, ami az izmok regenerációjához nélkülözhetetlen. A tésztaételek továbbá gazdagok mikrotápanyagokban is, bővelkednek B-vitaminokban, káliumban és magnéziumban, a tojással készült típusok E-vitamin-tartalma is megemlítendő. Megfelelő feltétválasztással, pl. egy fűszeres paradicsomszósszal a mikrotápanyagok mennyisége akár a többszörösére növelhető, ezáltal nem csak járművünket juttattuk minőségi üzemanyaghoz, de az alkatrészek védelméről sem feledkeztünk meg.

Szólj hozzá!

Címkék: sport érdekességek praktikus tanácsok

Alapvető böjti ételünk a tészta

2013.03.28. 17:24 :: tesztavilag

Szerzők:

Vági Zsolt és Kiss Anna dietetikusok

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A húsvét nemcsak a kereszténység, hanem egyben a tavasz legnagyobb gasztronómiai ünnepe is. Az ünnepkör kialakulása óta megszámlálhatatlan étkezéshez és ételkészítéshez fűződő hagyomány is kötődött hozzá, melyek a Nagyböjti időszak elején, húsvét vasárnapja előtt hat héttel kezdődnek el. A Nagyböjt többek között vallási és egészségi okok végett alakult ki, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt szervezetünk gyógyításában is fontos szerepet játszik. A hagyomány mellett fontos, hogy a korszerű és egészséges táplálkozás elveire is figyeljünk, ízlésünknek, igényeinknek és pénztárcánknak megfelelően válogatva.

A húsvéti böjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. Szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be, a buddhisták és a muzulmánok körében teljes lemondást igényel, rendszeres vagy többszörös „koplalást” javasol. A katolikus egyház Nagypéntekre ír elő kötelező böjtöt, a Nagyböjt többi napján a hívőkre bízza a lemondás idejét, mennyiségét és mivoltát. A böjt nem fogyókúrás program, nem jelent teljes lemondást, célja nem az éhezés, hanem a fizikai és szellemi megtisztulás. Napjainkban viszont sokan inkább fogyás, illetve méregtelenítés céljából kezdenek bele a böjtölésbe. Minden böjt során tartózkodni kell a feldolgozott, finomított élelmiszerektől, a húsoktól, és az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerektől, valamint a zsírban sült ételek is kerülendőek. Egyes kúrák teljes ideje alatt tiltott a szilárd táplálék bevitele a szervezet tehermentesítésének céljából. A böjtölés egyik leginkább bevált módja a kizárólagos folyadékbevitel, amit léböjtnek nevezünk. A léböjtnek számos fajtája van, lehet napszakos, heti egy napos, három-négy napos, vagy akár 10 napos is, melyek különböző mértékű testtömeg csökkenést ígérnek. Bármelyik fajtája is kerül kiválasztásra, fontos, hogy az étrendben a szilárd táplálékot tartalmazó ételek a fokozatosság elvének megfelelően egy-egy étkezést kicserélve, napról-napra kerüljenek leépítésre. A böjt megtörése is ugyanilyen figyelmet igényel, kezdetben a könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szilárd táplálékok kerüljenek bevezetésre. Táplálkozás-élettani szempontból a méregtelenítő kúrák nem ajánlottak, ugyanis a kúra során a szervezet nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, így az egészség számára veszélyes hiányállapot alakulhat ki.

A húsvéti böjt hagyományának és az egészséges táplálkozásnak is megfelelő ételének tekinthető a tészta. A tésztafogyasztással kapcsolatban azonban számos tévhit terjedt el. Sokan a tésztát okolják az elhízás és a cukorbetegség kialakulásáért, azonban ezen népbetegségek elterjedése a XXI. századra tehető, míg a tésztafogyasztás jóval korábbról, a római időktől eredeztethető. A tészta az Olaszországban és a Földközi-tenger menték élők körében is folytatott mediterrán étrend alapját képezi, ahol nem csak a böjtben, de a mindennapokban is fontos élelmiszer. Az európai országokban a hagyományos mediterrán étrend az egészséges táplálkozás egyik modellje. Több tudományos kutatás is kimutatta a tésztafogyasztás étrendbe iktatásának pozitív hatásait a mediterrán étrend keretein belül. Egy izraeli tanulmány a mediterrán étrend testtömegcsökkentő hatását vizsgálta, melyben kimutatták, hogy a mediterrán étrendet követők körében mutatkozott a legnagyobb mértékűnek a testtömeg csökkenés. Az étrend javította a szénhidrát-anyagcserét, és csökkentette a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.

A száraztészta gabonafélék őrleményeiből, vízzel, tojással vagy anélkül, esetleg egyéb anyagok felhasználásával készül. A tojással készülő tészta gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás. Vitaminok közül E-, A-, B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaz nagyobb mennyiségben, ásványi anyagok közül pedig kalciumban, magnéziumban, káliumban, foszforban és vasban bővelkedik. Minél több tojással készül a tészta, annál nagyobb a fehérje-, zsír- és koleszterin-, valamint B1- és B2-vitamin-tartalma. A tojás komplett fehérjeforrás, tartalmazza a szervezet működéséhez szükséges összes aminosavat, így a tojással készült tészta fogyasztásával megelőzhető a hiányállapot kialakulása, melyre a böjt alatt fokozottan figyelni kell.

A durumbúzából készült tésztában általában nincs tojás. A durum búzából készült tészták glikémiás indexe alacsonyabb, 30–50% között van, a belőle származó szénhidrát fokozatosan szívódik fel. Ez a tésztafajta a durumliszt miatt B-vitaminokban gazdagabb, nagyobb rosttartalmának köszönhetően csökkenti az éhségérzetet, ezáltal megkönnyítheti a böjt betartását, valamint elősegíti a megfelelő bélmozgást, segíthet pl. székrekedés rendezésében is. Ma már durumliszt és tojás keverékéből készült „prémium” tészta is kapható, mely talán a legjobb választás, hiszen egyesíti a tojás és tápanyagokban gazdag durumliszt pozitív tulajdonságait.

A tészta táplálkozás-élettani szempontból is értékes összetevőket tartalmaz és emellett a böjti étrendbe is kiválóan beilleszthető. Azonban nem mindegy, hogy mit-mivel fogyasztunk, nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő feltét kiválasztására. Egy nyers vagy párolt zöldségekkel, energia- és zsírszegény mártásokkal elkészített tészta bármikor helyet kaphat egy megfelelően összeállított energiaszegény étrendben. A húsos tészták helyett halas vagy más fehérjét tartalmazó „húspótló” zöldség kerülhet az asztalra. Ez lehet gombás, tofus (szójatúrós), spenótos, zöldborsós, vagy csicseriborsós tészta is. Ajánlatos zöldfűszerek használata, a petrezselyem, a snidling, a kapor, a bazsalikom vagy a koriander fontos vitamin- és ásványianyag-források, elősegítik a könnyű emésztést, legtöbbjük egyben gyógynövény is. A hidegen sajtolt olajok használata pedig esszenciális zsírsavtartalmuk miatt előnyös. A tészta és a saláta együttes fogyasztása hamarabb vezet teltségérzethez, ezáltal kevesebb energia kerül elfogyasztásra.

A tészta fogyasztása bátran alkalmazható a böjti időszakban, a változatos és mértéktartó táplálkozás alapjaként.

tesztatortenelem_napolyikepeslap.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: tészta érdekességek egészséges praktikus tanácsok

Tésztatippek

2012.10.26. 14:53 :: tesztavilag

Ha nagyvonalúan kezeljük, azt mondhatjuk, szinte minden tésztát ugyanúgy kell megfőzni. De ha a szinte szócska mögé pillantunk, sok apró fortéllyal találkozhatunk, íme egy kis ízelítő: 

- A durumtészta általában hamarabb megfő, mint a tojásos tészták, erre ügyelni kell a főzési időnél

- Eltérő gyártók azonos típusú tésztáit sem jó összekeverve főzni, hisz sokkal hamarabb megfő egy vékony falvastagságú tészta, mint az ugyanolyan formájú, ám vastagabb falú

- A tésztát mindig forrásban lévő, enyhén sózott vízbe kell rakni, és többször megkeverve kell főzni, nehogy összeragadjon. Ugyanezen okból szoktak 1-2 evőkanál olajat is tenni a főzővizébe

- A főtt tésztát leszűrjük. Ha azonnal asztalra adjuk, akkor 1-2 evőkanál olajjal összekeverjük, hogy ne ragadjon össze. Ha nem azonnal tálaljuk, tanácsos szűrőbetétben folyó hideg víz alatt leöblíteni, lecsöpögtetni, s eztán összekeverni az olajjal

- Ha a tésztához olajat keverünk, az csak az olaszos tészták estében legyen olíva, mert se a magyaros, se például a távol-keleti ízvilághoz nem való

- Általában áttetszővé válik a tészta színe, ha megfőtt, de bizonyosságot csak az adhat, ha kiemelünk belőle 1-2 darabot, és megkóstoljuk

- A durumtészta általában kevesebb vizet vesz föl (szív magába), mint a tojásosak, ezért könnyebben szétfőzhető, így érdemes többször kóstolgatni! Illetve vékony falu durumtészta esetében a legtökéletesebb a következő főzési módszer: a tészta mennyiségéhez képest 1,5-1,75-szörös (50 deka tésztához 7,5 deci vizet, ami nagyjából 75 dkg) vizet forralunk, enyhén megsózzuk, a tésztát beleszórjuk. Letakarjuk, kis lángon kb. 5 percig, pontosabban addig főzzük, míg a lé el nem párolog róla. Ekkor megkeverjük, a fedele alá egy duplán hajtogatott konyharuhát fektetünk, s a tésztát így hagyjuk, hogy a gőzben kb. 5 perc alatt teljesen megpuhuljon. 1-2 evőkanál olajjal összekeverjük, s már tálalhatjuk is, még leszűrni se kell. Ez a módszer csak akkor üzemel, ha pontosan kimértük a vizet, az nem jó, ha bő vízben félig megfőzzük a tésztát, és azután félrehúzva a vízben áztatjuk, hogy megpuhuljon. Így nem puhul meg, de legalább szétázik. 

- Az olaszok al dente főzik a tésztát, azaz úgy, hogy a közepe éppen roppanós maradjon. Nálunk is többen rákaptak erre a főzési módra, lelkük rajta, de a magyaros tésztaételekhez ez nem való!

- Az sem mindegy, melyik tésztát mihez kínáljuk, mit főzünk belőle: a milánói az spagetti vagy makaróni, a legkevésbé sem kockatészta; ellenben a krumplistésztához pont ez a jó, s nem a spagetti vagy a makaróni. Megvannak a köretnek való tészták és a levesben tálalandók is, ezeket sem tanácsos fölcserélni 

- Sokszor felmerül a kérdés: a durumtészta kevésbé hizlal illetve egészségesebb-e mint a tojásos? Nos, miután nincs benne tojás, így ennyivel kevesebb kalóriát tartalmaz, de ez nem olyan számottevő egy adag estében, mint ahogyan az sem, hogy a durumlisztben bizonyos vitaminokból, ásványi anyagokból több van, mint a hagyományos búzalisztben. Ha egészséges tésztafélét keresünk, a teljeskiőrlésű lisztből készülteket célszerű választani

- Az elnevezés, hogy 4 vagy 8 tojásos a tészta, azt jelenti, hogy 1 kiló liszthez hány tojást kevertek. A házi gyúrt tészta ízére az emlékeztet a legjobban, amelyik sok tojással készül

- Klasszikus levestésztáink közül - csigatészta, eperlevél, cérnametélt – tulajdonképpen bármelyiket belefőzhetjük a kész levesbe, de mindig csak annyit, amennyi el is fogy. Ha például főztünk egy nagy adag húslevest, akkor abból vegyünk ki annyit, amennyi egy étkezésre elegendő, s ebben főzzük ki a tésztát, személyenként kb. félmaréknyit. 

- Miután a tészták pár perc alatt megfőnek, nem érdemes többet főzni belőlük az éppen szükségesnél, de ha mégis maradna, leszűrve külön tároljuk a levestől.

- A megfőtt tésztát letakarva, hűtőszekrényben 3 napig tárolhatjuk.

- Általánosságban elmondható, hogy a száraztészta, a súlyának kb. dupláját szívja magába főzővizéből főzés során.Így érdemes egy kicsit számolgatni, mennyi vízbe és mekkora edénybe tegyük föl főni. Ha például 50 deka tésztát főzünk, kb. 1 liter vizet szív magába, így érdemes kb. 2 liternyi vizet forralni neki, hogy kényelmesen főzhessük, s így a tésztával együtt ehhez már minimum egy 3 literes főzőedény szükséges. Általában a durumtészták kevesebb vizet vesznek föl, mint tojásos társaik, ahogyan a kisebb, vékonyabb falu tészták is kevesebb vizet szívnak magukba, mint a nagyobb, vastagabb tészták.

- A 8 tojásos tészta minden esetben extrább minőséget takar, és kóstolva finomabb, mint a 4 tojásos társai. Érthető módon a 4 tojásos tészta olcsóbb, mint a 8 tojásos, így laposabb pénztárcával az előbbit válasszuk, illetve aki koleszterin-diétára szorul, szintén a minél kevesebb tojással gyúrt vagy a tojás nélküli durumtésztát helyezze előtérbe.

 Hargitai György, mesterszakács

Receptkommandó

Szólj hozzá!

Címkék: tészta praktikus tanácsok

süti beállítások módosítása