HTML

Friss topikok

Érdekességek a nemzetközi és hazai tésztapiacon

2012.11.28. 17:05 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

Magyarországon a száraztészta a tíz legkedveltebb élelmiszer egyike. A fogyasztási adatokat tekintve is előkelő helyen állunk az országok listájában. Hazánkban az éves tésztafogyasztás 6,5–7 kg/fő, ami nagyjából 70 000 tonnát jelent. Annak ellenére, hogy olcsó élelmiszernek számít, a piaci részesedése is jelentős, évi több mint húsz milliárd forintot tesz ki.

Fontosságát az is alátámasztja, hogy az elmúlt évtizedben megkétszereződött a tésztagyártás a világon, ennek köszönhetően a legtöbbet fogyasztott élelmiszerré nőtte ki magát, megelőzve a rizst.

Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy évente több mint 13 millió tonna tésztát készítenek a világon, míg az ezredforduló táján ez a szám éppen meghaladta a 6 millió tonnát. Nem csak a gyártási mennyiségek nőttek meg az elmúlt években, hanem az előállító nemzetek száma is. A 27 fő tésztagyártó ország helyett ma már több mint 50 ország termeli ezt az alapélelmiszert. A tésztaételek hazájának is tekinthető Olaszországban gyártják a legnagyobb mennyiségben; itt a világ össztermelésének egynegyedét gyúrják. Itáliát követi az Egyesült Államok évi kétmillió tonnás termeléssel, a szintén tésztakedvelő Franciaország és Spanyolország csak a tizenharmadik és tizennegyedik helyre került a listán, negyedmillió tonnás termeléssel. Az exportálás mértékét tekintve is az olaszok vezetnek, az itt gyártott tészta nagy része külföldre kerül, legnagyobb felvevőjük Oroszország, Kína és India.

egeszseges2_1.jpg

Az éves tésztafogyasztási adatokat tekintve szintén a tészta hazája került ki elsőnek, náluk évente átlagosan 26 kg tésztát fogyasztanak fejenként, főleg spagetti- és pennetészta formájában. Megjegyzendő, hogy a második helyen álló Venezuelában már csak ennek a mennyiségnek a fele, évi 13 kg kerül az asztalra. A hazai fogyasztási mennyiség is jelentős, az élvonalba helyez minket, de magyarországi sajátosságnak tekinthető a tojásos tészták nagyarányú fogyasztása, és az is, hogy nálunk még mindig a teljes tésztafogyasztás 15%-át az otthon gyúrt termékek teszik ki.

A tészták fő célcsoportját főleg a vidéken élő, hagyományos háztartásokban élők alkotják. Itt figyelhető meg a legnagyobb házi gyártás is. Azonban a tészta speciális helyzete miatt a modern, gyors konyhát kedvelők is előszeretettel fogyasztják, hiszen tulajdonképpen félkész termékről van szó, a gyors főzés után már fogyasztható. Manapság – sajnos – legkevésbé az egészségtudatos fogyasztók tábora fogyasztja a tésztaféléket, annak ellenére, hogy semmilyen tudományos tény nem támasztja alá a mértékletes tésztafogyasztás egészségre gyakorolt negatív hatását. Speciális termékekkel próbálják megnyerni ezt a fogyasztói csoportot, úgy mint a teljes őrlésű lisztekből készült tészták, a koleszterin- és gluténmentes tészták és az egyéb gabonafélékből és hüvelyesekből előállított száraztészták (pl. hajdinatészta, rizstészta, mungóbab-tészta). A változatosságot és az érdeklődést kelti fel a tésztaipar a különleges színű tésztákkal is:

  • a színes tészta lehet zöld (igen apróra vágott fűszernövény vagy lecsepegtetett, kinyomott, finomra vágott spenót vagy sóska következtében),
  • sárga (sáfrány),
  • sötétvörös illetve lila (passzírozott, főtt cékla),
  • piros (sűrített paradicsom),
  • narancssárga (párolt paprikapüré),
  • világosbarna (amit forró vízbe áztatott, majd igen finomra vágott szárított vargánya eredményez), vagy
  • fekete (tintahaltintával színezett) tészta. Ide tartozik az édes csokitészta (olvasztott csokoládé vagy kakaópor).

A tésztakészítés során a liszthez hozzáadott egyéb anyagok a tészta biológiai és élvezeti értékét növelik, ezáltal értékesebbé, gazdagabbá tehetik azt.

A hazai élelmiszerpiacon a legtöbb termék vásárlási szokásaiban szezonalitás figyelhető meg. Ez a tészták esetében nem így van, egész évben népszerű termékek, különösen az iskolakezdés idején. Egyedül az ünnepek táján figyelhető még kis visszaesés, ami a magyar konyha jellegzetes ünnepi ételei miatt alakul így – ezekben ritkábban kap helyet tésztaétel. Az ország körülbelül négyszáz tésztaüzeméből a boltok polcaira kerülő termékekből, hetente több mint 10 000 zacskó fogy. Régóta nő a kereslet – hazánkban is – a prémiumtermékek iránt: az elismerten kiváló minőségű, garantáltan jó színvonalú tésztákat a hazai fogyasztók nagy becsben tartják, hűségesek ezek gyártóihoz. Kimondottan ebbe a kategóriába tartoznak a 8, 10 tojással készült hagyományos tészták, melyek a legnagyobb élvezeti értéket és a legjobb főzési tulajdonságokat nyújtják.

A tésztafogyasztás sokat változott hazánkban is a kezdeti időkhöz képest: a néprajzi kutatások alapján a fizikai munkát végző, halászó, állatokat tartó vagy éppen a földeken dolgozó emberek voltak az első tésztafogyasztók. Ők az év nagy részében a lakóhelyüktől távol, szabadtűzön elkészített ételekhez jutottak hozzá. A nálunk jellegzetes bő lével főzött ételeket – gulyás, pörkölt, halászlé – gazdagítva, tápláló egytálételeket alkottak. Ez növelte az ételek tápértékét, telítő hatását, valamint a zsírosabb fogások mellé kiváló köretnek számított. Jellemzően a háziasszonyok feladata volt a tésztakészítés, azokban az időszakokban, amikor sok tyúktojás állt rendelkezésre. Nem csak az ételválaszték bővítése céljából tették ezt, hanem ebben az időben a tojás fő tartósítási módszere is a tésztába gyúrás volt. Az évi néhány alkalommal elkészített, jelentős mennyiségű tésztát száraz, hűvös helyen egy évig is eltárolták. A jelenleg kapható jó minőségű tésztákhoz hasonlóan, kezdetben is csak kiváló búzaliszt, friss tojás és tiszta víz alkotta a száraztészták alapanyagát. Típusát tekintve legrégebbi tésztafélének a tarhonyát tartják, ezt egy kilogramm lisztre számítva 4–6 tojással készítették, kevés víz felhasználásával. Az így kapott tésztát apró, egyenetlen alakú és méretű szemcsékké morzsolták. Bármelyik fogás alapanyagaként szolgálhatott, beleszórták a bográcsban készült ételekbe és levesbetétként is fogyasztották. Kásaként is jellegzetes volt, zsírral pirítva vagy túróval keverve, de előfordult tejben főzött, édes változata is. Napjainkban a termékbőség a jellemző, több mint ötvenféle formához juthatunk hozzá, de a tésztafeltétek terén is hatalmas választék-növekedés történt: a hagyományos túrós, káposztás vagy diós dúsító anyagok helyett a tudatos táplálkozásba jobban illő mártásos, friss zöldséges, halas változatok is egyre inkább terjedőben vannak.

A száraztészta különleges helyzete miatt előfordulhat a funkcionális élelmiszerek között is. Ezek az élelmiszerek bizonyos többlettartalommal rendelkeznek pl. vitaminnal kiegészítettek. Az ω-3-zsírsavakkal dúsított tészták a funkcionális élelmiszer kategóriába tartoznak, mint például a nagyobb tápanyagértékű és teljes őrlésű gabonából készült lisztkeverék-alapú (pl. árpa-, zab-, rozsliszttel), vagy az amaránt bázisú száraztészták. A különböző amarántfajták magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-, valamint az esszenciális aminosavak közül a lizintartalma kétszer–háromszor nagyobb, a szénhidráttartalma kisebb a hagyományos gabonaféléknél. Az amarántmag lisztje ötször több vasat, hétszer több kalciumot, négyszer több cinket tartalmaz, valamint nagy a magnéziumtartalma is. A vitaminok közül az amarántmag jó riboflavin-, niacin- és tokoferolforrás. Karotint nem, viszont a többi gabonafélétől eltérően aszkorbinsavat tartalmaz. A mag zsírtartalma az emberi szervezet számára előnyös telítetlen zsírsavakban gazdag. A házi jellegű, nagy tojástartalmú tészták is táplálkozásbiológiai előnyöket jelentenek.

A hazai háztartások kilencven százaléka vásárol száraztésztát, ezért nem mindegy, hogy mi kerül az asztalra. A tudatos táplálkozás a megfelelő élelmiszer-választással kezdődik, ennek előnyeit csak fokozni tudja a korszerű elkészítés, ami a tésztaételek kapcsán is folyamatosan növekszik.

1 komment

Címkék: tészta érdekességek

A bejegyzés trackback címe:

https://tesztavilag.blog.hu/api/trackback/id/tr114932020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mozaik0412 2012.12.10. 19:58:56

Nagyon örülök a fent leírtaknak, ugyanis évek óta a szénhidrát
és ezzel együtt a tészták egészségtelen voltát hangoztatta a média.
Ennek köszönhetően én is óvatos voltam és családom "egészsége" érdekében
ritkábban került tészta az asztalra. Most, hogy sok olyan dolgot tudtam
meg a tésztákról amivel eddig nem voltam tisztában,már odafigyelve vásárolok
minőségi árut.Köszönöm!
süti beállítások módosítása