A metélőhagyma fűszerkertünk egyik alapvető tagja a petrezselyem mellett.
Könnyű gondozni és kitűnő vitaminforrás, különösen C-vitamin és vastartalma magas. Gyógyhatásai közül étvágyfokozó, vértisztító, koleszterinszint csökkentő hatását emelhetjük ki, csökkenti a vérrögképződés esélyét.
20-25 cm magas évelő növény. Hosszú, vékony, csomókban növő hagymalevelei vannak. Kora nyáron hozza rózsaszínű, mutatós, gömb alakú virágjait. Ültethető fűszerkertbe, cserépbe vagy virágládába is.
Kép forrása
Átlagos tápanyagtartalmú nedves talajban, napos vagy félárnyékos helyen érzi igazán jól magát.
A magjait március-áprilisban vethetjük már állandó helyére vagy cserépbe is.
A fűszerkertben tartott töveket három évenként, ősszel szedjük ki a földből, osszuk szét és ültessük új helyre.
A cserépben tartott töveket évenként érdemes 2-3 részre szedni és friss földbe ültetni.
A rendszeres és friss hajtás érdekében zöldjét rendszeresen vágjuk vissza 1 cm-es magasságig.
Ha nem használjuk fel frissen, a leveleket vágjuk apróra és fagyasszuk le. A szárított levél sokat veszít ízéből.
Felhasználása széleskörű lehet: lLevesek, húsok, sajtok, halak, mártások, saláták, tojás, túró, vaj, zöldségek ízesítésére is használhatjuk. A friss virágját felhasználhatjuk ecetekbe, salátákba.
Tésztaételekhez is van tippünk: készítsünk belőle metélőhagyma pestot az alábbi egyszerű recept szerint:
Metélőhagyma pesto
Hozzávalók:
- 50g metélőhagyma
- 1 1/2 evőkanál fenyőmag
- 2 evőkanál parmezán
- 100ml extra szűz olívaolaj
- só, frissen őrölt bors
Egy robotgépben (vagy botmixerrel) keverjük össze a hozzávalókat és használjuk mártásként a kifőtt tésztára. Tálaláskor morzsolt kecskesajttal kiegészítve kitűnő!
