HTML

Friss topikok


A tészta helye az egészségügyi diétákban

2013.11.13. 08:37 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 

A tésztában szinte minden megtalálható, amire a szervezetüknek szüksége van. Nagy arányban tartalmaz szénhidrátokat, így tökéletes energiaforrás. Emellett vitaminokat és ásványi anyagokat is szolgáltat, valamint jól kombinálható más értékes tápanyagokat tartalmazó élelmiszerekkel pl. hallal, tejtermékekkel, tenger gyümölcseivel. A táplálkozási piramis egyik alaptétele, hogy főként a teljes őrlésű gabonafélék, és a belőlük készült tészták képezzék az alapját a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásnak. Azonban a táplálkozással összefüggő betegségekben szenvedőknél nagyobb figyelmet igényel az étrend összeállítása.

Napjainkban a fejlett országok halálozásának több mint a felét a szív-ér rendszeri betegségek alkotják. A népbetegségnek tekinthető érelmeszesedés kialakulása szoros összefüggésben van a magas koleszterinszinttel. Koleszterin csak az állati eredetű termékekben található, legtöbbet a belsőségek, tojássárgája, a vaj és a csirke bőre tartalmaz. Az egészséges táplálkozásban javasolt koleszterin-bevitel 300 mg/nap. A tojásos tészták csomagolásán feltüntetett tojásszám az egy kiló liszthez adott tojások számát jelenti, a négytojásos tészták szárazon mérve 100 grammonként 65 mg koleszterint tartalmaznak. Ennek tudatában, a feltétre odafigyelve, a szív-ér rendszeri megbetegedésben szenvedőknek sem kell mellőzni a tészta nyújtotta örömöket.  Annál is inkább, mert a tojásban a C-vitamin kivételével minden, az emberi szervezet számára szükséges tápanyag megtalálható. A tojásos tészták nagyobb mennyiségben tartalmaznak teljes értékű fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat is. Magas rosttartalmuknak köszönhetően pedig telítettségérzetet keltenek és csökkentik az étvágyat, így a fogyásban is segíthetnek.

A cukorbetegségben szenvedők esetében is alapvető szempont a táplálkozás. Az alkalmazott vércukorcsökkentő kezeléshez igazítva a szénhidrátok napi bevitelét úgy kell elosztani, hogy a lehető legkisebb vércukorszint-ingadozást eredményezze, hiszen csak így kerülhető el a szövődmények kifejlődése. Ajánlott étrendjük összetételét tekintve az egészséges táplálkozáshoz hasonlóan szénhidrátalapú (55–58%).  A natív, egyszerű cukrot tartalmazó ételek fogyasztása nem ajánlott, mert gyors és nagy vércukor-emelkedést okoznak, de a cukorbetegek bátran fogyaszthatnak száraztésztát azok tényleges szénhidráttartalmának figyelembevételével.  A száraztészták közül a durum búzából készültek fogyasztása előnyösebb, ugyanis alacsonyabb a glikémiás indexük.

A székrekedés napjainkban igen elterjedt probléma, gyakorisága miatt népbetegségnek tekinthető. Elsődlegesen az életminőséget rontja, kellemetlen tünetekkel jár, de komolyabb problémákat is okozhat. Kialakulásában sok tényező játszik szerepet, leggyakrabban a rendszertelen életmód, a mozgáshiány, a rendszertelen étkezés, a rostszegény étrend és a nem megfelelő folyadékbevitel áll a háttérben. Kezelésének egyik leglényegesebb tényezője a megfelelő élelmirost-bevitel.

75 gramm nyerstészta 2,5 gramm rostot tartalmaz, mely a napi rostszükséglet 10%-a, ugyanakkor a durumtésztáknál előfordul 6–8 gramm rostot tartalmazó is.

Egészséges feltéttel a tészták fogyasztása is beilleszthetők a cukorbetegek, a magas koleszterinszinttel küzdők, a székrekedésben szenvedők – és a legtöbb beteg – étrendjébe. Annak, hogy a tészta köretként, főételként vagy salátaként van-e elkészítve, csak a szakács fantáziája szab határt.

Szólj hozzá!

Címkék: táplálkozás tészta érdekességek szénhidrát praktikus tanácsok

Divatos diéták vagy egészséges táplálkozás?

2013.05.30. 17:04 :: tesztavilag

Kiss Anna és Vági Zsolt dietetikusok

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

 Elérkezett a tavasz és a nyárra sem kell már sokáig várni. Ilyenkor vesszük észre, hogy a nadrág szorít, a bikini szűk és a felső is feszül − sokan gondolják ilyen pillanatokban, hogy egy azonnali, gyors fogyást eredményező hatékony diétára van szükségem! Nem biztos azonban, hogy a gyors és látszólag lemondás nélküli testtömegcsökkentést ígérő diéták követése a legjobb megoldás.

Az ún. villámdiéták kipróbálása több szempontból sem ajánlott. Hiába ígérnek gyors fogyást, a diéta során fogyasztható élelmiszerek választéka általában erősen korlátozott, így minden esetben lemondást igényelnek. A minimális energiabevitelt állandó éhségérzet kíséri, ami nagymértékben hozzájárul a koplalással kínkeservesen leadott kilók gyors visszajöttéhez, amennyiben a diéta előtti megszokott étrend kerül újra bevezetésre. Ez az ördögi kör nevezhető jojó-effektusnak. Az egészséges táplálkozás jegyében történő fogyás a testtömegcsökkentés mellett az életmódváltásra, és az ideális táplálkozási szokások kialakítására is nagy hangsúlyt fektet az elért eredmény megtartásának érdekében.

A kíméletes, ám eredményes fogyás titka a megfelelő nyersanyag-válogatás. Olyan élelmiszereket érdemes választani, amelyek hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, ízletesek, nagy telítő értékkel rendelkeznek, és ezáltal kellemes közérzetet biztosítanak. Egyik élelmiszer sem szerepel tiltólistán, így magában foglalja az egyik legfontosabb szabályt a fogyókúra során: nincsenek tiltott ételek csak kerülendő mennyiségek!

Mozgás, mozgás, mozgás
A testtömegcsökkenés akkor indul el, ha az energialeadás meghaladja az energiafelvételt. A táplálkozás mellett az egészséges és kiegyensúlyozott fogyás alapja nem más, mint a rendszeres mozgás. Hetente legalább három alkalommal 30–60 perces közepes intenzitású edzés ajánlott, mely során elsősorban a zsírszövetből és nem az izomszövetből történik a fogyás, továbbá az energialeadás nem csak a mozgás alatt történik, hanem a mozgás után is hosszan folytatódik.

A fogyókúra jeligéje a kitartás
Bárkivel előfordul, hogy enged egy torta csábításának, ami nem tragédia. Az elfogyasztott fölös energiát könnyen lehet egy energiaszegényebb vacsora, vagy egy plusz kör futás beiktatásával kompenzálni. Nem szabad túl szigorúnak lenni önmagunkhoz. Az elhamarkodott kijelentések, mint „nem eszem több csokoládét” vagy „ezentúl csak ásványvizet iszom” nem biztos, hogy betarthatók, megszegésük lelkiismeret-furdaláshoz és kudarcélményhez vezet. Reális célok felállítására kell törekedni, mint pl „naponta legfeljebb egy kocka csokit eszem” vagy „csak minden harmadik nap eszem egy kis szelet süteményt”. Sokszor előfordul, hogy a megszokás, és nem az éhség vezet evéshez. Ezen hízlaló szokások közé tartozik a TV-nézés közbeni evés, nassolás, a stressz- és az unalomevés és a rossz beidegződések (mindent meg kell enni a tányérról stb.)

Fogyókúrás tévhitek
A táplálkozási piramis alapjait a folyadékok, zöldségek és gyümölcsök mellett a komplex szénhidrátokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag gabonák és belőlük készült élelmiszerek képezik. Bármilyen diéta során ajánlott előnyben részesíteni a teljes kiőrlésű lisztből és durumlisztből készült tésztafélék, kenyerek, barna rizs és cereáliák fogyasztását. Lehetőség szerint naponta szerepeljenek az étrendben. A magyar táplálkozási szokások jellemzője, hogy a tészta valamilyen formában minden étkezésben helyet kaphat. Népszerűsége igen nagy, ezért fontos, hogy milyen egyéb nyersanyagokat használunk fel készítéséhez. Az a téves nézet terjedt el, miszerint a tészta hizlal nagy szénhidráttartalma miatt, ez azonban önmagában nem igaz, hiszen az adagnagyságok, a fogyasztási gyakoriság, a feltétek fajtája és főként a nap során elfogyasztott többi étel adják a teljes energia- és szénhidrátbevitelt. A tésztás ételeknek azonban számos előnyük van a fogyókúrában, azontúl, hogy elkészítésük könnyű és nem időigényes. Az az étrend, mely viszonylag gazdag szénhidrátban, megkönnyíti a fogyókúra betartását, mert a glikogénraktárak nem ürülnek ki, a vércukorszint nem alacsony, így nem fokozódik az étvágy. Kutatások bizonyítják, hogy egy komplex szénhidráttartalmú és megfelelő esszenciális zsírsavösszetételű étrend preventív hatású a szívkoszorúér-betegségek kialakulásával szemben is. Ép anyagcsere mellett a szénhidrátok fogyasztása rövid- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az emlékezőképességre és a szubjektív teljesítőképességre. Rövidtávon ez az effektus főként az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása során kifejezett. Nem utolsó sorban a jó hangulat is egy hosszantartó szénhidrátban gazdag étrendnek köszönhető.

Szólj hozzá!

Címkék: diéta érdekességek egészséges életmód praktikus tanácsok

Sport & szénhidrátok

2013.04.19. 09:39 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő, Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

Sokan gondolják azt, hogy aki mozog, netán komolyabban sportol, az bármit megehet. Főként számukra rossz hír, hogy ez az állítás a modern táplálkozástudomány eredményei mellett nem állja meg a helyét. Noha a hobbi szinten űzött sportolás nem feltétlenül jelent kimagasló fizikai megterhelést a szervezet számára, mégis érdemes a táplálkozást a legjobb teljesítmény szolgálatába állítani.

Étkezés a szabadidő-sportolás jegyében

A szervezet energiaszükséglete korcsoportonként, nemenként, fizikai aktivitás fajtájától függően széles határok között változnak. A tápanyagokban lévő energia átalakítása, és raktározása személyenként eltérő, különböző hatásfokú.

Legfontosabb és legolcsóbb energiaforrásaink a szénhidrátok, annak ellenére, hogy szervezetünk energiatartalékainak kis hányada raktározódik szénhidrát formájában. Az izomban és a májban könnyen mobilizálható szénhidrátraktárak körülbelül 150 g szénhidrátot tárolnak. Naponta minimálisan 300 g szénhidrátot szükséges felvenni ahhoz, hogy ezek a raktárak feltöltődjenek. Ez azt jelenti, hogy testtömeg-kilogrammonként akár 10–12 g szénhidrátra is szüksége lehet az aktív személyeknek, étrendjük kétharmadát szénhidrátnak kell kitennie, ugyanakkor maximum 10%-a származhat hozzáadott cukrokból. A nagy komplex szénhidrátbevitel előnye, hogy javítja a bélperisztaltikát, az optimális tartományon belül alacsony vércukor- és inzulinszintet eredményez.

Estafet-Running.jpeg

Kép forrása

 

A sportolóknak szüksége van a szénhidrátokra

 Szénhidrátok jelentősége a sportban

•        Könnyen mozgósítható energiahordozó

•        Az edzések/verseny ideje alatt belőlük fedezhető az energiaszükséglet, így egyenletes       teljesítményt képes nyújtani a sportoló

•        A mozgás hatására bizonyos ásványi anyagok szükséglete megemelkedik a szervezetben, pl. a magnéziumé és krómé melyek fő forrásai a gabonafélék

•        A sportolók étrendjében nagy hangsúlyt kap a szénhidrátok minősége: a viszonylag          lassan felszívódó típusoké a főszerep.

 

A fentiek tudatában kijelenthető, hogy a szabadidő-, és profi sportolók nélkülözhetetlen étele a tészta, hiszen minden kritériumnak eleget tesz. A tészta olcsó, gyorsan és hihetetlenül változatosan elkészíthető, könnyen emészthető és nem lehet megunni. Ugyanakkor az aktív szervezet igényeinek teljesen megfelel, különösen hozzá illő feltéttel. A mozgás szerelmesei azért is nagyon kedvelik a tésztaételeket, mert akár az edzés vagy verseny előtt egy-két órával is fogyasztható, nem telíti el nagyon a gyomrot, így nem akadályoz a mozgásban, ugyanakkor a szervezetet hosszú órákra feltölti energiával, azaz szénhidráttal. Nem csak közvetlenül az aktivitás előtt fontos, hiszen minden egyes edzés után kimerülnek a szénhidrátraktárak, amiket fel kell tölteni a következő edzésig vagy a versenyig. Edzések utáni, illetve két edzés közötti egy-egy adag tésztaétel kifejezetten előnyös erre a célra. Ennek titka abban rejlik, hogy a tésztának nagy a keményítőtartalma, ami a felszívódás szempontjából előnyös, de mégsem annyira gyors a lebontása, mint pl. a cukroknak. Egy átlagos sportolónak naponta több mint 300 g szénhidrátra van szüksége. Egy adag tésztaétel ennek az egyharmadát fedezi a legjobb felszívódás mellett, továbbá a tésztában lévő tojás miatt jó biológiai értékkel rendelkező fehérjékhez is juttatja a szervezetet, ami az izmok regenerációjához nélkülözhetetlen. A tésztaételek továbbá gazdagok mikrotápanyagokban is, bővelkednek B-vitaminokban, káliumban és magnéziumban, a tojással készült típusok E-vitamin-tartalma is megemlítendő. Megfelelő feltétválasztással, pl. egy fűszeres paradicsomszósszal a mikrotápanyagok mennyisége akár a többszörösére növelhető, ezáltal nem csak járművünket juttattuk minőségi üzemanyaghoz, de az alkatrészek védelméről sem feledkeztünk meg.

Szólj hozzá!

Címkék: sport érdekességek praktikus tanácsok

Íz orgia a köbön

2013.04.17. 13:25 :: tesztavilag

Tészta és hal, a mesterszakács szemével

Hargitai György, mesterszakács

 Legutóbb, a húsvéti ünnepeket megelőző böjt kapcsán arról esett szó, hogy annak ellenére, hogy a legismertebb tésztás fogások húsosak, erre az időszakra se feledkezzünk meg a tésztafélékről, hisz zöldségekkel és halakkal is remekül társíthatók. Sőt! - csak emelik annak kulináris és táplálkozási értékét. Teljes értékű fehérjéket, értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, és egy részüknek kifejezetten kedvező a zsírsavösszetétele is. A tésztákat hallal társítva tehát a kor igényeinek és elvárásainak megfelelő, egészséges fogások kerülhetnek tányérunkba. Ráadásul sem a halnak, sem a tésztának nem kell túl sok főzési idő, mai rohanó világunkba is tökéletesen beilleszthető az elkészítésük. Egyedül a fűszerezésre kell figyelni, míg a húsokat markánsan kell ízesíteni, hal esetében egy kicsit visszafogottabbnak kell lenni, ne szabad elnyomni a hal ízét a túlzásba vitt fűszerezéssel! Ha a recept megengedi, használjunk készítésükhöz minél több zöldfűszert, citromlevet, olajbogyót, kapribogyót.

Miután nincs az a gyermek, amelyik ne szeretné a tésztát, ha azt hallal kiegészítve készítjük számukra, mindenképpen szálkamenteset vásároljunk vagy használjuk darálva - például a klasszikusnak számító bolognai is nagyszerű így hús helyett! És az sem baj, ha nem jutunk el a halashoz, csak legyen otthon néhány doboz szardínia vagy tonhal. A megfőzött tésztát pesztóval vagy paradicsomos mártással ízesítjük, de az is elegendő, ha kap egy kis fokhagymás olívaolajat meg némi fölaprított zöldfűszert, hozzárakjuk a falatokra szedett konzervhalat, s már tálalhatjuk is. Egy másik lehetséges változat, amikor a a konzervhalat turmixszoljuk, és ezt fűszerezzük, mintegy a tészta ízesítője, mártásaképpen.

Szerencse az is, hogy ezekhez nem kell mesterszakácsnak lenni, mint ahogyan az alábbi receptek elkészítéséhez sem, annak ellenére, hogy a konyha szakavatott mestereitől származnak.

 Spagettivel töltött harcsajava

 - 4 főre

- Elkészítési idő: 1 óra 20 perc

- Egy adag: 578 kcal

Hozzávalók:

4 szelet, egyenként kb. 16 dkg-os szálka és bőr nélküli harcsa vagy afrikai harcsa, só, őrölt fekete bors

a töltelékhez:

15 dkg Soós spagetti, só, 3 dkg vaj, 2 evőkanál tejföl, 2 tojás, 8 dkg füstölt lazac, őrölt fekete bors

a mártáshoz:

4 evőkanál olaj, 1 vöröshagyma, 1 púpozott kiskanál jóféle pirospaprika, só vagy ételízesítő por, 1-1 paprika és paradicsom, 2 dl tejföl, 2 csapott evőkanál finomliszt

 

Elkészítés:

1. A halszeleteket lapjában bevágjuk, és kb. fél centi vastagra, téglalap alakúra kiverjük, ügyelve, nehogy kiszakadjanak. Kb.1 csapott kiskanál sóval meg 1 mokkáskanál borssal behintve félretesszük.

2. A töltelékhez a spagettit kisebb darabokra tördelve enyhén sózott, forrásban lévő vízben megfőzzük, leszűrjük, lecsöpögtetjük. A puha (szobahőmérsékletű) vajat a tejföllel és a tojások sárgájával kikeverjük. Az apróra vágott füstölt lazacot és a spagettit hozzáadjuk, enyhén megsózzuk, megborsozzuk, azután beleforgatjuk a kemény habbá vert tojásfehérjét is.

3. Ezt a tölteléket a harcsaszeleteken hosszában, egy vastagabb csíkban elosztjuk, föltekerjük, kissé megsózzuk, és szorosan alufóliába csomagoljuk, hogy a formáját jobban megtartsa.

4. Egy nagy lábasban, az olajon körös-körül elősütjük, majd félretesszük. Visszamaradó zsírjában a finomra vágott hagymát megfuttatjuk. A tűzről lehúzva a pirospaprikával meghintjük, kb. 5 deci vízzel fölöntjük, megsózzuk. A paprikát meg a paradicsomot apróra vágva hozzáadjuk. A tésztával töltött halat belefektetjük, és kis lángon kb. 25 perc alatt puhára pároljuk. Amikor kész, a lábasból kiemeljük, és letakarva melegen tartjuk.

5. Visszamaradó levét a tejföllel — felét tejszínnel is helyettesíthetjük — simára kevert liszttel sűrítjük. 1-2 percig kevergetve forraljuk, ha kell utána ízesítjük,majd átszűrjük.

6. Tálaláskor a halat a fóliából kibontva vastagon, rézsútosan fölszeleteljük, és a paprikás mártással leöntjük.

Szólj hozzá!

Címkék: spagetti hal érdekességek egészséges

Alapvető böjti ételünk a tészta

2013.03.28. 17:24 :: tesztavilag

Szerzők:

Vági Zsolt és Kiss Anna dietetikusok

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

A húsvét nemcsak a kereszténység, hanem egyben a tavasz legnagyobb gasztronómiai ünnepe is. Az ünnepkör kialakulása óta megszámlálhatatlan étkezéshez és ételkészítéshez fűződő hagyomány is kötődött hozzá, melyek a Nagyböjti időszak elején, húsvét vasárnapja előtt hat héttel kezdődnek el. A Nagyböjt többek között vallási és egészségi okok végett alakult ki, egyrészt önfegyelemre és lemondásra tanít, másrészt szervezetünk gyógyításában is fontos szerepet játszik. A hagyomány mellett fontos, hogy a korszerű és egészséges táplálkozás elveire is figyeljünk, ízlésünknek, igényeinknek és pénztárcánknak megfelelően válogatva.

A húsvéti böjt hamvazószerdától húsvét vasárnapig tart. Szinte minden vallásban fontos szerepet tölt be, a buddhisták és a muzulmánok körében teljes lemondást igényel, rendszeres vagy többszörös „koplalást” javasol. A katolikus egyház Nagypéntekre ír elő kötelező böjtöt, a Nagyböjt többi napján a hívőkre bízza a lemondás idejét, mennyiségét és mivoltát. A böjt nem fogyókúrás program, nem jelent teljes lemondást, célja nem az éhezés, hanem a fizikai és szellemi megtisztulás. Napjainkban viszont sokan inkább fogyás, illetve méregtelenítés céljából kezdenek bele a böjtölésbe. Minden böjt során tartózkodni kell a feldolgozott, finomított élelmiszerektől, a húsoktól, és az állati eredetű fehérjéket tartalmazó élelmiszerektől, valamint a zsírban sült ételek is kerülendőek. Egyes kúrák teljes ideje alatt tiltott a szilárd táplálék bevitele a szervezet tehermentesítésének céljából. A böjtölés egyik leginkább bevált módja a kizárólagos folyadékbevitel, amit léböjtnek nevezünk. A léböjtnek számos fajtája van, lehet napszakos, heti egy napos, három-négy napos, vagy akár 10 napos is, melyek különböző mértékű testtömeg csökkenést ígérnek. Bármelyik fajtája is kerül kiválasztásra, fontos, hogy az étrendben a szilárd táplálékot tartalmazó ételek a fokozatosság elvének megfelelően egy-egy étkezést kicserélve, napról-napra kerüljenek leépítésre. A böjt megtörése is ugyanilyen figyelmet igényel, kezdetben a könnyen emészthető, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag szilárd táplálékok kerüljenek bevezetésre. Táplálkozás-élettani szempontból a méregtelenítő kúrák nem ajánlottak, ugyanis a kúra során a szervezet nem kap megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét, így az egészség számára veszélyes hiányállapot alakulhat ki.

A húsvéti böjt hagyományának és az egészséges táplálkozásnak is megfelelő ételének tekinthető a tészta. A tésztafogyasztással kapcsolatban azonban számos tévhit terjedt el. Sokan a tésztát okolják az elhízás és a cukorbetegség kialakulásáért, azonban ezen népbetegségek elterjedése a XXI. századra tehető, míg a tésztafogyasztás jóval korábbról, a római időktől eredeztethető. A tészta az Olaszországban és a Földközi-tenger menték élők körében is folytatott mediterrán étrend alapját képezi, ahol nem csak a böjtben, de a mindennapokban is fontos élelmiszer. Az európai országokban a hagyományos mediterrán étrend az egészséges táplálkozás egyik modellje. Több tudományos kutatás is kimutatta a tésztafogyasztás étrendbe iktatásának pozitív hatásait a mediterrán étrend keretein belül. Egy izraeli tanulmány a mediterrán étrend testtömegcsökkentő hatását vizsgálta, melyben kimutatták, hogy a mediterrán étrendet követők körében mutatkozott a legnagyobb mértékűnek a testtömeg csökkenés. Az étrend javította a szénhidrát-anyagcserét, és csökkentette a metabolikus szindróma kialakulásának rizikóját.

A száraztészta gabonafélék őrleményeiből, vízzel, tojással vagy anélkül, esetleg egyéb anyagok felhasználásával készül. A tojással készülő tészta gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás. Vitaminok közül E-, A-, B1-, B2- és B6-vitamint tartalmaz nagyobb mennyiségben, ásványi anyagok közül pedig kalciumban, magnéziumban, káliumban, foszforban és vasban bővelkedik. Minél több tojással készül a tészta, annál nagyobb a fehérje-, zsír- és koleszterin-, valamint B1- és B2-vitamin-tartalma. A tojás komplett fehérjeforrás, tartalmazza a szervezet működéséhez szükséges összes aminosavat, így a tojással készült tészta fogyasztásával megelőzhető a hiányállapot kialakulása, melyre a böjt alatt fokozottan figyelni kell.

A durumbúzából készült tésztában általában nincs tojás. A durum búzából készült tészták glikémiás indexe alacsonyabb, 30–50% között van, a belőle származó szénhidrát fokozatosan szívódik fel. Ez a tésztafajta a durumliszt miatt B-vitaminokban gazdagabb, nagyobb rosttartalmának köszönhetően csökkenti az éhségérzetet, ezáltal megkönnyítheti a böjt betartását, valamint elősegíti a megfelelő bélmozgást, segíthet pl. székrekedés rendezésében is. Ma már durumliszt és tojás keverékéből készült „prémium” tészta is kapható, mely talán a legjobb választás, hiszen egyesíti a tojás és tápanyagokban gazdag durumliszt pozitív tulajdonságait.

A tészta táplálkozás-élettani szempontból is értékes összetevőket tartalmaz és emellett a böjti étrendbe is kiválóan beilleszthető. Azonban nem mindegy, hogy mit-mivel fogyasztunk, nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő feltét kiválasztására. Egy nyers vagy párolt zöldségekkel, energia- és zsírszegény mártásokkal elkészített tészta bármikor helyet kaphat egy megfelelően összeállított energiaszegény étrendben. A húsos tészták helyett halas vagy más fehérjét tartalmazó „húspótló” zöldség kerülhet az asztalra. Ez lehet gombás, tofus (szójatúrós), spenótos, zöldborsós, vagy csicseriborsós tészta is. Ajánlatos zöldfűszerek használata, a petrezselyem, a snidling, a kapor, a bazsalikom vagy a koriander fontos vitamin- és ásványianyag-források, elősegítik a könnyű emésztést, legtöbbjük egyben gyógynövény is. A hidegen sajtolt olajok használata pedig esszenciális zsírsavtartalmuk miatt előnyös. A tészta és a saláta együttes fogyasztása hamarabb vezet teltségérzethez, ezáltal kevesebb energia kerül elfogyasztásra.

A tészta fogyasztása bátran alkalmazható a böjti időszakban, a változatos és mértéktartó táplálkozás alapjaként.

tesztatortenelem_napolyikepeslap.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: tészta érdekességek egészséges praktikus tanácsok

Fűszernövényeink - a metélőhagyma

2013.03.14. 14:11 :: tesztavilag

A metélőhagyma fűszerkertünk egyik alapvető tagja a petrezselyem mellett.

Könnyű gondozni és kitűnő vitaminforrás, különösen C-vitamin és vastartalma magas. Gyógyhatásai közül étvágyfokozó,  vértisztító, koleszterinszint csökkentő hatását emelhetjük ki, csökkenti a vérrögképződés esélyét.

20-25 cm magas évelő növény. Hosszú, vékony, csomókban növő hagymalevelei vannak. Kora nyáron hozza rózsaszínű, mutatós, gömb alakú virágjait. Ültethető fűszerkertbe, cserépbe vagy virágládába is.

metelohagyma-allium_schoenoprasum.jpg

Kép forrása

Átlagos tápanyagtartalmú nedves talajban, napos vagy félárnyékos helyen érzi igazán jól magát.

A magjait március-áprilisban vethetjük már állandó helyére vagy cserépbe is.
A fűszerkertben tartott töveket három évenként, ősszel szedjük ki a földből, osszuk szét és ültessük új helyre.
A cserépben tartott töveket évenként érdemes 2-3 részre szedni és friss földbe ültetni.

A rendszeres és friss hajtás érdekében zöldjét rendszeresen vágjuk vissza 1 cm-es magasságig.

Ha nem használjuk fel frissen, a leveleket vágjuk apróra és fagyasszuk le. A szárított levél sokat veszít ízéből.

Felhasználása széleskörű lehet: lLevesek, húsok, sajtok, halak, mártások, saláták, tojás, túró, vaj, zöldségek ízesítésére is használhatjuk. A friss virágját felhasználhatjuk ecetekbe, salátákba.

Tésztaételekhez is van tippünk: készítsünk belőle metélőhagyma pestot az alábbi egyszerű recept szerint:

Metélőhagyma pesto

Hozzávalók:

  • 50g metélőhagyma
  • 1 1/2 evőkanál fenyőmag
  • 2 evőkanál parmezán
  • 100ml extra szűz olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors

Egy robotgépben (vagy botmixerrel) keverjük össze a hozzávalókat és használjuk  mártásként a kifőtt tésztára. Tálaláskor morzsolt kecskesajttal kiegészítve kitűnő!

Szólj hozzá!

Címkék: érdekességek mártás metélőhagyma

Böjt és a tésztaételek

2013.03.05. 18:49 :: tesztavilag

Hargitai György mesterszakács írása

Aki kevésbé járatos a konyhaművészetben, joggal gondolhatja, hogy ez idő tájt, a húsvéti ünnepeket megelőző böjt idején, kerülni kell a tésztás ételeket, hisz a kategória legismertebb fogásai mind hússal készülnek: milánói, bolognai, carbonara és még hosszasan lehetne sorolni. Persze ha ez így lenne, a vegetáriusok sose ennének tésztát...

Kezdjük talán abban a sorrendben, ahogyan az étlapon is szerepelnének, tehát a hideg ételekkel. Ide tartoznak a tésztasaláták, amiket két nagy csoportra oszthatunk aszerint, hogy milyen öntet kerül rájuk. Az egyikbe a főtt tésztát és a hozzáadott kiegészítőket - esetünkben sokféle főtt vagy nyers zöldségeket - ízesített, esetleg tejföllel lágyított majonézzel keverik össze; a másiknál a saláta ízesítését fűszeres, citromos olajos öntet adja. Se szeri, se száma a változatoknak, a felhasználható zöldségek és tésztafélék választékának.

Következő ételcsoportunk a levesek. Itt szinte az összes zöldségleves, készítésétől és ízesítésétől majd hogy nem függetlenül, gazdagítható a belefőzött apróbb tésztával, fodros kockával, eperlevéllel és a többivel. Arra törekedjünk csak, hogy a leves jellegét erősítsük a belefőzött tésztával, például egy olaszos ihletettségű ételbe spagettit tördeljünk, míg egy magyarosba inkább tarhonyát főzzünk.

Képzeletbeli étlapunkon a főételek következnek, s ha már böjt lévén nem eszünk húst, a tészta szerepe itt megnő, hisz segíthet a fehérje pótlásában, kellő energiát szolgáltat, laktató és nagyszerűen variálható. Az olaszok nem sokat lacafacáznak, készítenek egy jó kis pesztót (bazsalikom, fokhagyma, parmezán sajt, fenyőmag vagy más olajos mag és olívaolaj keveréke), al dente (a tészta közepe roppanós) kifőzött tésztával összeforgatják, és már tálalják is. Ha nem pesztóval, akkor könnyű paradicsomos mártással keverik össze a tésztát, egy kis sajtot reszelnek a tetejére, és ez is kész. Ha bonyolítják egy kicsit, leginkább sült zöldségekkel, cukkínivel, padlizsánnal, paradicsommal stb. keverik. Fontos még, hogy böjti időszakban a hal fogyasztása megengedett, így további mediterrán recepteket érdemes „adoptálni”, hisz előszeretettel gazdagítják tésztás ételeiket különféle friss vagy konzerv tengeri halakkal, tenger gyümölcseivel, melyek ízét a hozzáadott olajbogyóval, kapribogyóval teszik teljessé.

Az ázsiai stílus teljesen eltér az olaszos vagy mediterrán készítési módtól. Főbb fűszerei a gyömbér, fokhagyma, csilipaprika, szójaszósz, és a tésztához kevert zöldségek is egész mások: sárgarépa, vöröshagyma, káposzta, húsos paprika, egzotikus gombák, bambuszrügy, vízigesztenye és még sok, általunk nem is ismert hozzávaló.

A magyar konyhának bár mily kitűnő is, van mit tanulnia tésztás főfogások területén az előbb említett népektől, mert amilyen leleményes például a levesek vagy éppen a sütemények készítésében, annyira fantáziátlan e területen, különösen a könnyű, egészséges változatokat illetően. A klasszikusnak számító káposztás kocka, krumplis tészta, a tejszínes vagy paprikás, gombamártással nyakon öntött szarvacska nagyon finomak ugyan, de távol állnak a széles választék és a rafinált ízvilág fogalmától.  Talán itt lenne az ideje annak, hogy ebben a műfajban is felzárkózzunk a világ élmezőnyébe, s olyan fogásokat kreáljunk, - akár húsosakat is, hisz a böjt is véget ér egyszer -, amik ugyanúgy a magyar konyha nemzetközileg is ismert klasszikusaivá válhatnak, mint a gulyás, a töltött paprika és a társaik.

Szólj hozzá!

Címkék: érdekességek

Érdekességek a nemzetközi és hazai tésztapiacon

2012.11.28. 17:05 :: tesztavilag

Vági Zsolt dietetikus, táplálkozástudományi szakértő

Nemzetközi Táplálkozáskutató Intézet

Magyarországon a száraztészta a tíz legkedveltebb élelmiszer egyike. A fogyasztási adatokat tekintve is előkelő helyen állunk az országok listájában. Hazánkban az éves tésztafogyasztás 6,5–7 kg/fő, ami nagyjából 70 000 tonnát jelent. Annak ellenére, hogy olcsó élelmiszernek számít, a piaci részesedése is jelentős, évi több mint húsz milliárd forintot tesz ki.

Fontosságát az is alátámasztja, hogy az elmúlt évtizedben megkétszereződött a tésztagyártás a világon, ennek köszönhetően a legtöbbet fogyasztott élelmiszerré nőtte ki magát, megelőzve a rizst.

Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy évente több mint 13 millió tonna tésztát készítenek a világon, míg az ezredforduló táján ez a szám éppen meghaladta a 6 millió tonnát. Nem csak a gyártási mennyiségek nőttek meg az elmúlt években, hanem az előállító nemzetek száma is. A 27 fő tésztagyártó ország helyett ma már több mint 50 ország termeli ezt az alapélelmiszert. A tésztaételek hazájának is tekinthető Olaszországban gyártják a legnagyobb mennyiségben; itt a világ össztermelésének egynegyedét gyúrják. Itáliát követi az Egyesült Államok évi kétmillió tonnás termeléssel, a szintén tésztakedvelő Franciaország és Spanyolország csak a tizenharmadik és tizennegyedik helyre került a listán, negyedmillió tonnás termeléssel. Az exportálás mértékét tekintve is az olaszok vezetnek, az itt gyártott tészta nagy része külföldre kerül, legnagyobb felvevőjük Oroszország, Kína és India.

egeszseges2_1.jpg

Az éves tésztafogyasztási adatokat tekintve szintén a tészta hazája került ki elsőnek, náluk évente átlagosan 26 kg tésztát fogyasztanak fejenként, főleg spagetti- és pennetészta formájában. Megjegyzendő, hogy a második helyen álló Venezuelában már csak ennek a mennyiségnek a fele, évi 13 kg kerül az asztalra. A hazai fogyasztási mennyiség is jelentős, az élvonalba helyez minket, de magyarországi sajátosságnak tekinthető a tojásos tészták nagyarányú fogyasztása, és az is, hogy nálunk még mindig a teljes tésztafogyasztás 15%-át az otthon gyúrt termékek teszik ki.

A tészták fő célcsoportját főleg a vidéken élő, hagyományos háztartásokban élők alkotják. Itt figyelhető meg a legnagyobb házi gyártás is. Azonban a tészta speciális helyzete miatt a modern, gyors konyhát kedvelők is előszeretettel fogyasztják, hiszen tulajdonképpen félkész termékről van szó, a gyors főzés után már fogyasztható. Manapság – sajnos – legkevésbé az egészségtudatos fogyasztók tábora fogyasztja a tésztaféléket, annak ellenére, hogy semmilyen tudományos tény nem támasztja alá a mértékletes tésztafogyasztás egészségre gyakorolt negatív hatását. Speciális termékekkel próbálják megnyerni ezt a fogyasztói csoportot, úgy mint a teljes őrlésű lisztekből készült tészták, a koleszterin- és gluténmentes tészták és az egyéb gabonafélékből és hüvelyesekből előállított száraztészták (pl. hajdinatészta, rizstészta, mungóbab-tészta). A változatosságot és az érdeklődést kelti fel a tésztaipar a különleges színű tésztákkal is:

  • a színes tészta lehet zöld (igen apróra vágott fűszernövény vagy lecsepegtetett, kinyomott, finomra vágott spenót vagy sóska következtében),
  • sárga (sáfrány),
  • sötétvörös illetve lila (passzírozott, főtt cékla),
  • piros (sűrített paradicsom),
  • narancssárga (párolt paprikapüré),
  • világosbarna (amit forró vízbe áztatott, majd igen finomra vágott szárított vargánya eredményez), vagy
  • fekete (tintahaltintával színezett) tészta. Ide tartozik az édes csokitészta (olvasztott csokoládé vagy kakaópor).

A tésztakészítés során a liszthez hozzáadott egyéb anyagok a tészta biológiai és élvezeti értékét növelik, ezáltal értékesebbé, gazdagabbá tehetik azt.

A hazai élelmiszerpiacon a legtöbb termék vásárlási szokásaiban szezonalitás figyelhető meg. Ez a tészták esetében nem így van, egész évben népszerű termékek, különösen az iskolakezdés idején. Egyedül az ünnepek táján figyelhető még kis visszaesés, ami a magyar konyha jellegzetes ünnepi ételei miatt alakul így – ezekben ritkábban kap helyet tésztaétel. Az ország körülbelül négyszáz tésztaüzeméből a boltok polcaira kerülő termékekből, hetente több mint 10 000 zacskó fogy. Régóta nő a kereslet – hazánkban is – a prémiumtermékek iránt: az elismerten kiváló minőségű, garantáltan jó színvonalú tésztákat a hazai fogyasztók nagy becsben tartják, hűségesek ezek gyártóihoz. Kimondottan ebbe a kategóriába tartoznak a 8, 10 tojással készült hagyományos tészták, melyek a legnagyobb élvezeti értéket és a legjobb főzési tulajdonságokat nyújtják.

A tésztafogyasztás sokat változott hazánkban is a kezdeti időkhöz képest: a néprajzi kutatások alapján a fizikai munkát végző, halászó, állatokat tartó vagy éppen a földeken dolgozó emberek voltak az első tésztafogyasztók. Ők az év nagy részében a lakóhelyüktől távol, szabadtűzön elkészített ételekhez jutottak hozzá. A nálunk jellegzetes bő lével főzött ételeket – gulyás, pörkölt, halászlé – gazdagítva, tápláló egytálételeket alkottak. Ez növelte az ételek tápértékét, telítő hatását, valamint a zsírosabb fogások mellé kiváló köretnek számított. Jellemzően a háziasszonyok feladata volt a tésztakészítés, azokban az időszakokban, amikor sok tyúktojás állt rendelkezésre. Nem csak az ételválaszték bővítése céljából tették ezt, hanem ebben az időben a tojás fő tartósítási módszere is a tésztába gyúrás volt. Az évi néhány alkalommal elkészített, jelentős mennyiségű tésztát száraz, hűvös helyen egy évig is eltárolták. A jelenleg kapható jó minőségű tésztákhoz hasonlóan, kezdetben is csak kiváló búzaliszt, friss tojás és tiszta víz alkotta a száraztészták alapanyagát. Típusát tekintve legrégebbi tésztafélének a tarhonyát tartják, ezt egy kilogramm lisztre számítva 4–6 tojással készítették, kevés víz felhasználásával. Az így kapott tésztát apró, egyenetlen alakú és méretű szemcsékké morzsolták. Bármelyik fogás alapanyagaként szolgálhatott, beleszórták a bográcsban készült ételekbe és levesbetétként is fogyasztották. Kásaként is jellegzetes volt, zsírral pirítva vagy túróval keverve, de előfordult tejben főzött, édes változata is. Napjainkban a termékbőség a jellemző, több mint ötvenféle formához juthatunk hozzá, de a tésztafeltétek terén is hatalmas választék-növekedés történt: a hagyományos túrós, káposztás vagy diós dúsító anyagok helyett a tudatos táplálkozásba jobban illő mártásos, friss zöldséges, halas változatok is egyre inkább terjedőben vannak.

A száraztészta különleges helyzete miatt előfordulhat a funkcionális élelmiszerek között is. Ezek az élelmiszerek bizonyos többlettartalommal rendelkeznek pl. vitaminnal kiegészítettek. Az ω-3-zsírsavakkal dúsított tészták a funkcionális élelmiszer kategóriába tartoznak, mint például a nagyobb tápanyagértékű és teljes őrlésű gabonából készült lisztkeverék-alapú (pl. árpa-, zab-, rozsliszttel), vagy az amaránt bázisú száraztészták. A különböző amarántfajták magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-, valamint az esszenciális aminosavak közül a lizintartalma kétszer–háromszor nagyobb, a szénhidráttartalma kisebb a hagyományos gabonaféléknél. Az amarántmag lisztje ötször több vasat, hétszer több kalciumot, négyszer több cinket tartalmaz, valamint nagy a magnéziumtartalma is. A vitaminok közül az amarántmag jó riboflavin-, niacin- és tokoferolforrás. Karotint nem, viszont a többi gabonafélétől eltérően aszkorbinsavat tartalmaz. A mag zsírtartalma az emberi szervezet számára előnyös telítetlen zsírsavakban gazdag. A házi jellegű, nagy tojástartalmú tészták is táplálkozásbiológiai előnyöket jelentenek.

A hazai háztartások kilencven százaléka vásárol száraztésztát, ezért nem mindegy, hogy mi kerül az asztalra. A tudatos táplálkozás a megfelelő élelmiszer-választással kezdődik, ennek előnyeit csak fokozni tudja a korszerű elkészítés, ami a tésztaételek kapcsán is folyamatosan növekszik.

1 komment

Címkék: tészta érdekességek